Az együttműködés lehetőségei

Az együttműködés lehetőségei – a Dél – Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF)

A Magyar Köztársaság Kormánya 2000. július 4.-én egyhangúan, az Országgyűlés 2000.december 5.-én nagy többséggel fogadta el a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentumot. A Stratégia kulcsszerepet szán a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak. Ezek a bizottságok gyűjtik össze a drogproblémákkal kapcsolatos információkat, monitorozzák a változásokat, meghatározzák a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítják a közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit, egyben pedig a prevenciós, közösségfejlesztő és terápiás kapacitásokat is nyilvántartják. Biztosítják a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét a helyi közösség számára.

 A Magyar Köztársaság Kormánya 2000. július 4.-én egyhangúan, az Országgyűlés 2000.december 5.-én nagy többséggel fogadta el a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentumot. A Stratégia kulcsszerepet szán a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak. Ezek a bizottságok gyűjtik össze a drogproblémákkal kapcsolatos információkat, monitorozzák a változásokat, meghatározzák a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítják a közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit, egyben pedig a prevenciós, közösségfejlesztő és terápiás kapacitásokat is nyilvántartják. Biztosítják a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét a helyi közösség számára.

Hazánkban a kezelőrendszer Baranya megyében a legfejlettebb. Ebből következőleg, az ezzel foglalkozó szakemberek aránya is itt a legmagasabb. Már a Nemzeti Stratégia megjelenése előtt több program készült a probléma kezelésére. Itt kell említenünk a B. M. Ö. Közegészségügyi, Narkomán Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítványa modellszerepét: az integrált drogterápiás intézmény drogambulanciát, drogterápiás otthont és félutasházat egyesít. Emellett a Közalapítvány különböző célcsoportokra szabott prevenciós programokat is bonyolít.
Megfogalmazódott tehát egy olyan elképzelés, mely szerint a dél-dunántúli régióban megalakult, illetve megalakuló helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok „ernyőszervezeteként”, az intézményi háló, a szakember koordináció, az egyes intézményekben zajló programok összehangolására, a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott éves terv szakmai lebonyolítására célszerű létrehozni egy, a regionalitás szintjén megalakuló Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot.

A Fórum megalakulásához és működéséhez a szervezeti feltételeket a Dél – Dunántúli Regionális Egészségügyi Egyesület biztosítja. A DREKEF 2002. április 3-án alakult, s az elmúlt években a dél-dunántúli régió nagyobb városaiban – Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szekszárd, Paks, Dombóvár, Kaposvár, Bonyhád és Siófokon megalakult KEF – eket és az ott helyet foglaló intézményeket tömöríti. Operatív testületéhez tartoznak a KEF-eket vezető városi koordinátorok és a regionális koordinátor. Az operatív teendőket a DREKEF – iroda látja el, melynek a „FÜGE” Deviancia Prevenció, Regionális Képzési és Koordinációs Központ (Pécs) ad helyet.

A DREKEF fő célkitűzésként a Baranya, Somogy és Tolna megyében működő, a drogprobléma kezelésében szerepet vállaló helyi KEF – ek koordinációjával Regionális Drogstratégiát kíván kidolgozni és megvalósítani.

Ennek érdekében 2005. decemberében, az NDI munkatársaival együttműködve regionális munkaértekezletet szerveztünk, melynek célja: a KEF – ek hogyan látják településeiken a drogszcéna szegmenseihez – közösség, együttműködés, megelőzés, kezelés, ellátás, kínálatcsökkentés – köthető intézmények, szolgáltatások, stb. működését, eredményességét, megvalósulását, milyen fejlesztési igények, szükségszerűségek fogalmazódnak meg a jobb, teljesebb lefedettség, kezelés érdekében. A következőkben, az egyes területekhez kapcsolódó összegzéseket ismertetjük.

1. Közösség, együttműködés

A régióban működő Fórumokról összességében elmondható, hogy működésük feltételei megteremtődtek, az elmúlt években munkaformáik rögzültek, begyakorlottá váltak. A prevenció, a terápia-rehabilitáció és a kínálatcsökkentés szakemberei megfelelően képviseltek, jól reprezentálják a a helyi intézményi hálót. Hatékonyságuk, eredményességük tekintetében már változó képet találunk. A KEF – ek érdekérvényesítő képessége nagyban függ a Fórumok reprezentánsaitól ill. a helyi politikum befogadó, támogató attitűdjétől. Ez a támogatás nem mindenhol tapintható. A droghasználókkal és/vagy az ilyen téren veszélyeztetett fiatalokkal foglalkozó intézményrendszer felmérése, értékelése megtörtént, és hozzáférhető – a helyi Stratégiák jelentős része elkészült. E tekintetben a régió jól teljesített, a stratégiák jól kidolgozott, alapos helyzetelemzést tartalmaznak, reális, teljesíthető, a helyi igényekhez, lehetőségekhez igazodó célokat fogalmaznak meg

 

2. Prevenció

A régió „prevenciós térképére” tekintve megállapíthatjuk, hogy mindenütt működnek egészségfejlesztő, drogprevenciót tartalmazó programok mindazokon a színtereken, ahol a fiatalok felnőnek, s amelyeket a Nemzeti Stratégia megjelöl (család, iskola, munkahely, szabadidő, egyházak, média, a gyermekvédelem intézményrendszere, kockázati csoportok, rendőrségi bűnmegelőzés, prevenció), ám ezek elterjedtsége, gyakorisága igen változatos képet mutat. Leggyakrabban az iskolai térhez köthető szolgáltatásokat találunk; tervezett, tematikus programokat, kortárs – programokat, egézségnapokat,stb. Működnek drogmentes szórakozási és szabadidő eltöltési lehetőségek (szórakozást és egyben segítést is lehetővé tévő int., éjszakai sport, csellengőkkel foglalkozás, szabadidős programok), de ezek elterjedtsége, és fenntarthatóságuk nem elégséges, bizonytalan. Létrejöttek célcsoport specifikus információs kiadványok, s jelentős a médiaszereplések száma is. Vannak egészségfejlesztéssel és drogprevencióval kapcsolatos képzések, melyek speciálisan a serdülő- és fiatalkor problémáival foglalkoznak. A készségfejlesztés hangsúlyú iskolai prevenciós, egészségfejlesztési programok jelen vannak, működnek, de az iskolák többségében a drogprevenciót nem sikerült teljességében integrálni az egészségfejlesztéssel és az életvezetéssel kapcsolatos tantárgyakhoz. A rendszerszerű megelőző programok működését a helyi önkormányzatok, szűkös forrásaik okán nem tudják támogatni, s így a helyi közösségi kezdeményezések a közösségi munka támogatásában (szülőcsoportok, közösségi csoportok, egyházak munkájának támogatása), ill. az alternatív szabadidős programok megszervezése területén sem tudtak jelentősen erősödni. Az drogügyi koordinátorok a régió iskoláinak 50 % -ban vannak jelen.

 

3. Kezelés – ellátás

A régió ellátottsága e területen jelentősen nem változott. A segítő kapcsolatban (a kapcsolatfelvételtől a kezelésen át a reszocializációig) résztvevő droghasználók aránya ugyan növekedett, de az emelkedés elsősorban az elterelést igénybevevők létszámának növekedéséből ered. A spektrum kapacitása nem nőtt, de a kiléptetést célzó intézmények, programok (félutas ház, védett munkahely) száma, s az abban helyet kapó, feladatot végzők száma bővült. Az ellátások kliensigényeknek megfelelő differenciáltsága – az adott állapot súlyosságának és típusának leginkább megfelelően – bővült. Fontos megjegyeznünk, hogy bár hatékony programok állnak rendelkezésre az intravénás kábítószer-használók HIV (AIDS), valamint a hepatitisz (elsősorban a hepatitisz C) megjelenésének megelőzésére, és terjedésének csökkentésére, mégis ezek jelentős mértékben nem terjedtek el, magas költségigényük miatt. Ezért feltétlenül szükséges bővíteni a különböző megkereső programok, alacsony-küszöbű szolgáltatások, ártalomcsökkentő programok számát.

További hiátust jelent, hogy az őrizetes, ill. az előzetes letartóztatásban levő, a javítóintézetekben élő és a pártfogó felügyelet alatt álló droghasználók szakirányú ellátását létszámukhoz mérten az intézmények nem tudják biztosítani, így a büntetés – végrehajtás intézményrendszeréből szabaduló kábítószerszer-használók számára a reszocalizációs, reintegrációs (pl. védett szállás), utógondozói programok sem állnak kellő számban rendelkezésre.
Régiónkban a fenntartó kezelési centrum, konzultációs központ szerepét, a megfelelő kiegészítő lelki és szociális gondozási formákkal a „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Ellátó Intézménye – Pécs tölti be. Továbbra is hiányként fogalmazódik meg a megyénkénti egy drogambulancia, valamint a fekvőbeteg ellátásban, a régiónként egy detoxikáló és addiktológiai részleg kialakítása. A rehabilitáció szegmentumában a régió lefedettsége kifejezetten jónak mondható. A területen öt hoszúterápiás intézmény működik, terápiás közösségek jöttek létre és váltak elérhetővé. Létrejöttek olyan közösségi programok, melyekben volt drogbetegek és hozzátartozóik vesznek részt. (önszerveződés, önsegítő csoportok)
A hajléktalanok közötti kábítószer-használat mértékének csökkentése érdekében az egészségügyi ártalmak kezelésére alkalmas ellátások hozzáférhetők.

 

4. Kínálatcsökkentés

A régióban, a déli határforgalom, az illegális kábítószerek beáramlása jelentős, ezért rendkívül fontos a Határőrség, a Vám – és Pénzügyőrség, a Rendőrség együttműködése. Az elmúlt évben a rendőrség felderítő, nyomozati, vizsgálati, illetve lefoglalási tevékenysége eredményesnek mondható, s emellett a rendőri tevékenységben mindinkább tetten érhető a terjesztőkre való fókuszálás, a fogyasztók helyett. A legálisan forgalmazott kábítószerek, pszichotrop anyagok és prekurzorok fokozottabb ellenőrzése megvalósult, valamint helyi szinten a rendészeti, egészségügyi és gazdasági hatóságok együttműködnek.
Bővíteni igyekszünk a rendészeti szervek ismereteit a kábítószer- probléma kezelése kérdésében, ezért számukra, felkérésükre képzési programot dolgozunk ki. Fontos elem, de jelentős javulásról nem számolhatunk be a szórakozóhelyek és más drogérintett színterek biztonsága tekintetében.

 

Melléklet

(A táblázatok számkódjaihoz rendelt célok leírása)

Közösség, együttműködés

A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában

1
KEF-ek léteznek, működésük feltételeik megteremtődtek, hatékonyan működnek. A prevenció, a terápia-rehabilitáció és a kínálatcsökkentés megfelelően képviselt.

2
Vannak közzétett epidemiológiai kutatások.

3
A droghasználókkal és/vagy az ilyen téren veszélyeztetett fiatalokkal foglalkozó intézményrendszer felmérése, értékelése megtörtént, és hozzáférhető.

4
A munkahelyeken képzett munkahelyi egészségfejlesztési szakemberek dolgoznak.

5
Történtek intézkedések a diszkóbalesetek számának csökkentése érdekében (pl. a közúti ellenőrzések fokozásával, tömegközlekedés átszervezésével).

6
Léteznek helyi ellenőrzési formák (pl. közúti ellenőrzések, szórakozóhelyek jegyzői hatáskörben történő ellenőrzése).

Megelőzés

Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására.

7
Működnek egészségfejlesztő, drogprevenciót tartalmazó programok mindazokon a színtereken, ahol a fiatalok felnőnek. (ld. 12 színtér – Nemzeti Stratégia 65-71.o.)

8
Működnek drogmentes szórakozási és szabadidő eltöltési lehetőségek. (drogmentes klubok és diszkók, szórakozást és egyben segítést is lehetővé tévő int., éjszakai sport, csellengőkkel foglalkozás, szabadidős programok)

9
A fiatal- és felnőttkori droghasználat elterjedtségéről európai standardok alapján összehasonlítható adatok állnak rendelkezésre (pl. ESPAD vagy más nemzetközi módszerek alapján).

10
Ismerjük a prevenciós programok elterjedtségét.

11
Történtek hatékonyságvizsgálatok az egyes prevenciós programok kapcsán.

12
Nemzetközi programok hazai adaptációja megtörtént, és a programok hozzáférhetők.

13
Létrejöttek célcsoport specifikus információs kiadványok, médiaesemények, valamint működnek telefonos segítőszolgálatok/elérthetőségek.

14
Vannak egészségfejlesztéssel és drogprevencióval kapcsolatos képzések, melyek speciálisan a serdülő- és fiatalkor problémáival foglalkoznak.

15
A segítő foglalkozású szakemberek prevenciós munkájának feltételei biztosítottak (státusz, pénz, eszköz).

16
Újszerű információs eszközök fejlesztése megtörtént, és alkalmazása folyamatban van. (Sulinet, TeleHáz, Multicenter, CD-ROMok, chat kulbok, stb.)

17
Készségfejlesztés hangsúlyú iskolai prevenciós, egészségfejlesztési programok működnek.

18
Az iskolákban a drogprevenciót integrálták az egészségfejlesztéssel és az életvezetéssel kapcsolatos tantárgyakhoz.

19
A közoktatásban résztvevő fiatalok számára szervezett, az iskolák által igénybe vehető rendszerszerű megelőző programok működését a helyi önkormányzat anyagilag támogatja.

20
Az iskolákban dolgoznak drogügyi koordinátorok.

21
A helyi közösségi kezdeményezések erősödtek a támogatási elvek kidolgozásában. (Önk-i, állami, üzleti és civil források felhasználása)

22
A helyi közösségi kezdeményezések erősödtek a közösségi munka támogatásában. (Szülőcsoportok, közösségi csoportok, egyházak munkájának támogatása)

23
A helyi közösségi kezdeményezések erősödtek a veszélyeztetett fiatalokra irányuló speciális programok kidolgozásában.

24
A helyi közösségi kezdeményezések erősödtek az alternatív szabadidős programok megszervezése.

25
A Magyar Honvédség drogstratégiája alapján a hadsereg keretein belül (a településen!) folyik prevenciós munka.

Szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció.Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat.

26
A segítő kapcsolatban (a kapcsolatfelvételtől a kezelésen át a reszocializációig) résztvevő droghasználók aránya növekedett.

27
A segítő spektrum kapacitása nőtt. (Fogadóhelyek száma, férőhely, kontaktusteremtés és kezelés lehetőségei.)

28
A segítő spektrumban olyan ellátóhelyek elérhetősége nőtt, melyek könnyen, megbélyegzés nélkül elérhetőek, és a korai kezelést is képesek biztosítani.

29
A segítő spektrumban az ellátások kliensigényeknek megfelelő differenciáltsága nőtt, az adott állapot súlyosságának és típusának leginkább megfelelnek.

30
A segítő spektrumban megvalósul a multidiszciplináris kezelőszemélyzet együttműködése.

31
Az ellátások szervezésében érvényesül a közösségi megközelítés.

32
Hatékony programok állnak rendelkezésre az intravénás kábítószer-használók között a HIV (AIDS), valamint a hepatitisz (elsősorban a hepatitisz C) megjelenésének megelőzésére, és terjedésének csökkentésére.

33
Megkereső programok kapacitása nőtt, támogatásuk biztosított.

34
Alacsony-küszöbű szolgáltatások, ártalomcsökkentő programok kapacitása nőtt – A helyettesítő kezelések tekintetében. Régiónként minimum egy fenntartó kezelési centrum működik, megfelelő kiegészítő lelki és szociális gondozási formákkal.

35
Alacsony-küszöbű szolgáltatások, ártalomcsökkentő programok kapacitása nőtt – Tűcsere, party szerviz tekintetében. A szolgáltatások rendelkezésre állnak.

36
Alacsony-küszöbű szolgáltatások, ártalomcsökkentő programok kapacitása nőtt – Konzultációk központok tekintetében. Megyénként minimum egy konzultációs központ létesült.

37
Ambuláns ellátás, drogambulanciák, TÁMASZ-gondozók – Megyénként minimum egy drogambulancia létesült, valamint kliensadekvát módon működik.

38
Fekvőbeteg ellátás – régiónként egy detoxikáló és addiktológiai részleg működik.

39
Nappali kórház létesült a súlyos kábítószer-problémákkal küzdők részére.

40
Hoszúterápiás intézmények, terápiás közösségek jöttek létre és váltak elérhetővé a régióban.

41
Létrejöttek olyan közösségi programok, melyekben volt drogbetegek és hozzátartozóik vesznek részt. (önszerveződés, önsegítő csoportok)

42
Régiónként az igényeknek megfelelő kapacitású gyermek-addiktológiai részleg alakult, a gyermekpszichiátriai rendszer anyagi és szakmai megerősítése megtörtént, a hosszú távú terápiás intézetekben a fiatal- és gyermekkorúak kezelése biztosított.

43
Veszélyeztetett vagy speciális populációk részére szervezett programok rendelkezésre állnak. (Egyéb pszichiátriai problémákkal küszködő, HIV+, AIDS betegek, HC, terhesek, drogfüggő újszülöttek)

44
A büntetés-végrehajtás intézményrendszerén belül az egészségügyi részlegek bővültek, speciális elvonó, terápiás és utógondozó programok létesültek.

45
Az őrizetes, az előzetes letartóztatásban levő, a javítóintézetekben élő és a pártfogó felügyelet alatt álló droghasználók szakirányú ellátása biztosított.

46
A büntetés-végrehajtás int.rendszeréből szabaduló káb.szer-használók számára reszoc./reint. (pl. védett szállás), utógondozói programok rendelkezésre állnak.

47
A sürgősségi állapotok felismerése javult, a megfelelő ellátás biztosítottá vált.

48
Háziorvosok droggal kapcsolatos ismereteik bővültek, ennek érdekében továbbképzések szerveződtek.

49
A rehabilitációs és reszocializációs kapacitás nőtt. (rehab. és reszoc. eü/szoc.intézmény keretében – védett szállás (félutas otthonok), védett mh, átképzések, elhelyezkedési tréning, rehab. és önsegítő csoportok stb.)

50
A hajléktalanok közötti kábítószer-használat mértékének csökkentése érdekében az egészségügyi ártalmak kezelésére alkalmas ellátások a hajléktalanokkal foglalkozó intézményrendszer minden területén hozzáférhetők.

51
Történtek tudományos kutatások (orvosbiológia, gyógyszerészet, labordiagnosztika, klinikum, szélesebb értelemben vett kezelés, társ.tudományok), ezek eredményeinek visszacsatolása megtörtént.

Kínálatcsökkentés Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét.

52
Magyarország határainak védelme megerősödött a beáramló és tranzitáruként szállított kábítószerekkel szemben. (csak országhatáron értelmezhető)

53
A határátkelőhelyeken az illegális drogkereskedelem hatékony kiszűrése érdekében a határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség együttműködése hatékony. (csak országhatáron értelmezhető)

54
A Vám- és Pénzügyőrség felderítő, nyomozati és lefoglalási munka eredményes, hatékony.

55
A rendőrség felderítő, nyomozati, vizsgálati, illetve lefoglalási tevékenysége eredményes.

56
A rendőrség technikai és tárgyi feltételei javultak, a laboratóriumi és technikai háttér fejlődött.

57
A pártfogó felügyelet alkalmas új és megnövekedett feladatainak ellátására. (szakemberek száma nőtt, képzésekben részesültek)

58
Bővült a belső szervezett kábítószer-ellenes képzés, ezáltal az állomány felkészült a gyakorlati munka során felmerülő problémák megoldására.

59
A kínálatcsökkentés területén tevékenykedő intézmények szervezeti és működési feltételei alkalmasak feladataik hatékony ellátására.

60
A terjesztés és a terjesztőhálózatok elleni fellépés erősödött.

61
A hatályos jogszabályok érvényesítésével az illegális drogpiac beszűkítése eredményesen valósult meg.

62
A pénzmosás és annak lehetősége csökkent.

63
A közbiztonság a kábítószerek hozzáférésének és a kábítószer-használat növekedésének visszaszorításával párhuzamosan javult.

64
Javult a szórakozóhelyek és más drogérintett színterek biztonsága.

65
A legálisan forgalmazott kábítószerek, pszichotrop anyagok és prekurzorok fokozottabb ellenőrzése megvalósult, valamint helyi szinten a rendészeti, egészségügyi és gazdasági hatóságok együttműködnek.

66
A nemzetközi kábítószer-bűnüldözési együttműködés fejlődött. (képzések, konferenciák, korszerű nyomozási módszerek stb.)

67
Erősödött a nemzetközi együttműködésekben történő részvétel a szakemberek képzése és speciális programok meghonosítása érdekében.