My status

Prevenció

A “FÜGE” Drogprevenciós Munkacsoport szakmai munkája

A program szakmai szervezete:
A szakemberek többsége rendelkezik a 40 órás egészségfejlesztési és életvezetési ismeretek és készségek akkreditált képzéssel és az arról szóló tanúsítvánnyal. A team tagjai közül négyen végeztek a S.O.T.E. Egészségügyi Főiskolai kar Addiktológiai konzultáns szakán, ketten pedig ugyanitt most fejezik be a tanulmányaikat.
A team szakmai motivációja tapasztalatokon alapul, amely a jelen pályázatban együttműködő iskolákkal már meglévő kapcsolatokban gyökerezik. A Drogambulancia munkatársai eddig is tanári képzéseket tartottak, illetve folyamatos, eseti rendszerességgel, tapasztalataikkal segítették az iskolák hétköznapjait, támogatták a drogprevenciós programok szervezését. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai állandó kapcsolatban állnak az illetékességi területükön lévő iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel, így folyamatos szakmai segítséget, konzultációt biztosítanak.
Az 1997.XXXI.tv a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról, mely módosításra került, előírja a gyermekjóléti szolgálatoknak a drogprevenciós munka végzését az oktatást, nevelést végző intézményekben. A KEF-ekben történő munkavégzés is feladataként szerepel.
A stáb tagjai közül többen jártasak személyiségfejlesztő tréningek tartásában, amelyben módszertani segítséget Rudas János és dr. Bagdy Emőke könyveiből kapnak. Ebből tanult játékokkal, szituációs gyakorlatokkal tesszük érzékelhetőbbé, megfoghatóbbá a kábítószerrel való kapcsolatot vagy a rendszeres fogyasztáshoz vezető rizikófaktorokat. Valamennyien rendelkezünk felsőfokú szociális végzettséggel, melynek megszerzéséhez alapfeltétel volt a személyiségfejlesztő és önismereti csoportokban való részvétel.
Az elmúlt öt éves drogprevenciós tevékenységünk során tapasztalatokra tettünk szert a csoporttal való dolgozás terén, és az ebből levont tanulságokat, ill. az előzőekben, helyben szerzett tapasztalatokat folyamatosa beépítjük a programba.

 

A program célja: a Nemzeti Drogstratégia szellemében egy komplex egészségfejlesztési és drogmegelőzési programot kidolgozása, mely vállalja a pedagógusok, szülők és a diákok felkészítését, oktatását, készségeik fejlesztését. Így azt a végső célt szolgálja, hogy a célcsoportok az ismeretátadás és készségfejlesztés révén alkalmassá váljanak olyan életvezetési stratégiák elsajátítására, amellyel felelősségteljes, dönteni tudó tagjai lehetnek a társadalomnak.
Programunk öt éve működik, tematikánk a pályázat és a Nemzeti Drogstratégia szándékait tükrözve, amely azt jelenti, hogy évről-évre, gazdagodva az előző év élményeivel, megújult, a helyben tapasztalt problémákra jól reagáló pályázati anyag szülessen, a minél nagyobb hatékonyság érdekében.

 

A program megvalósításának indoklása: a rendszerváltás óta eltelt időben a legális szerek mellet az illegális drogok használatának terjedését igazolják az epidemiológiai adatok. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szekunder és tercier prevenció, azaz a kezelés finanszírozása nagymértékben terheli országunk költségvetését. Hisszük, hogy hatékony primer prevenció jelentősen csökkentheti a potenciálisan veszélyeztetett populációt, ezzel csökkentve a központi költségvetés ráfordításait.
Az iskolákban végzendő drogprevenciós program előnyéül mindenképpen felhozható, hogy intézményes keretekbe rendezi mind a veszélyeztetett korú serdülőket, illetve a velük érdemben foglalkozó pedagógusokat, valamint a szülőket. Mindez azért fontos, mert körülhatárolt keretet ad, így komplex, többgenerációs szinten közelíti meg a kérdést, kezeli a problémát. Így megkönnyíti a szakemberek hozzáférhetőségének lehetőségeit.

 

A program megvalósítása jelenleg négy fordulóra kidolgozott tematikánk van, amely egymásra épülő elemekkel dolgozik.

 

A I. forduló elemei: / tanulók/ 5x45 perc

 

Megismertetjük az iskola tanulóit a konfliktuskezelés és problémamegoldás módozataival.
A kritikus helyzetben történő pozitív döntéshozatal és készségének fejlesztése. Személyiségfejlesztő foglalkozásokat, amelyekkel megküzdési stratégiák elsajátítására, önismeret fejlesztésre készítjük fel a diákokat.
Propagandát fejtünk ki a drogprevenció és a komplex egészség-magatartás érdekében. (iskolarádió, iskolaújság, szórólapok)
Tárgyi ismeretek közlése, tanórai kereteken belül, interaktív módszerekkel.

  • drog és kultúra,
  • drogok fajtái, hatásai (legális, illegális)
  • szenvedélybetegség természete, kognitív disszonancia
  • szerfogyasztás tanulási folyamata és a kortárs csoportok szerepe
  • illegális szerfogyasztás lehetséges jogi következményei
  • a családban lévő devianciák felismerése és káros hatásai a felnövekvő generációra

Tájékoztatjuk őket a segítő-intézmények elérési lehetőségéről és fejlesztjük a segítéskérés technikáit. Természetesen a korosztálynak megfelelő mentális és nyelvi képességek szem előtt tartása mellett kívánjuk a foglalkozásokat megtartani.

 

A I. forduló elemei: /pedagógusok/ (6 x 45 perc)

 

A Nemzeti Drogstratégia szellemében az együttműködő iskolákkal felállítandó munkacsoport elkészíti az egészségfejlesztési stratégiai programot, melyben kardinális helyet kapnak a legális és illegális kábítószerek kipróbálásának és használatának veszélyei, elkerülésének módszerei (asszertív viselkedés), a társadalom által preferált életvezetési technikák.
Módszertani segítséget nyújtunk abban az iskolák pedagógusai számára, hogy az országos kérdőíves lekérdezésre épülő felmérés alapján az abból következő iskolai egészségstratégia és azon belül hangsúlyozottan a drogstratégia elkészülhessen, diákjai körében önkéntes és anonim módon, a pszichés, mentális és fizikai egészséget károsító tényezőkről. Erre célzott programot készíteni.
Elkészítettük a tanári felkészítés tematikáját, módszertanát, mely tartalmazza többek között a krízishelyzetek hatékonyabb felismerését. Megoldási lehetőségek könnyebb kiválasztását, illetve a nevelők konfliktus-kezelő képességének javítását.
A program végrehajtása során szervezünk regionális szakmai fórumokat, melyben az érintett iskolák képviselői részt vesznek. Az iskolákkal törekszünk a folyamatos információcserére, igyekszünk a hosszú távú együttműködést kialakítani. Amennyiben a tantestület igényli felkészültek vagyunk esetmegbeszélőt és szakmai konzultációt biztosítunk.

  • drog és kultúra,
  • drogok fajtái, hatásai (legális, illegális)
  • szenvedélybetegség természete, kongnitív disszonancia
  • szerfogyasztás tanulási folyamata és a kortárs csoportok szerepe
  • illegális szerfogyasztás lehetséges jogi következményei
  • a családban lévő devianciák felismerése és káros hatásai a felnövekvő generációra
  • a legális és illegális kábítószer használat jelei (magatartásban, mentalitásban, és a külső jegyek)
  • a pedagógus adekvát attitűdje a szerfogyasztó tanulókkal
  • mit tegyen a pedagógus, ha észleli, hogy valamelyik diák illegális szert használ

A tematikus, interaktív csoportok célja az információközlésen túl, egyfajta paradigmaváltás elősegítése. Hangsúlyozottan a tanárok szerepének felbecsülhetetlen értékére.

 

A I. forduló elemei: /szülők/ (2x45 perc)

 

Eddigi szakmai munkánkban is nagy hangsúlyt fektettünk a szülőkre, az iskolák meghívásainak eleget téve tartottunk rendkívüli szülői értekezleteket, ahol beszámoltunk a szülőknek az adott iskolában szerzett tapasztalatainkról, természetesen a programunkban szereplők anonimitásának figyelembe vételével.
Az első két programrész megvalósítása után tarjuk meg a rendkívüli szülői értekezleteket, ahol beszámolunk a tapasztalatainkról, ill., megismertetjük a szülőkkel a legális és illegális kábítószer fajtákat, a fogyasztás észrevehetőségét, és a segítségkérés lehetőségeit.

 

Iskola szintű szülői értekezlet
A család úgyis, mint az elsődleges szocializáció színtere, a legfontosabb társnak tekinthető a tanulók érdekében végzett megelőző tevékenységben. Hisszük, hogy a szülők adekvát előkészítés és információ-átadás után tevékenyen tudják támogatni a drogprevenciós törekvéseket mind családi, mind közösségi szinten. E program-rész gerincét ismeretközlés, felvilágosítás a legális és illegális drogok fajtáiról, hatásukról, ártalmaikról, tévhitek, téves ismeretek tisztázása és korrekciója mellett a drogfogyasztás természetéről való felvilágosító, szemléletformáló munka adja, amelyet kiegészít konkrét ügyekben kért egyéni tanácsadás, továbbá adekvát esetben megfelelő segítő intézménybe delegálás illetve egyéni konzultáció lehetőségének felajánlása a drogambulancián.
A fentieken túlmenően univerzális prevenciót is alkalmazunk (szórólaposztás) oly módon, hogy az osztályfőnökök által tartott szülői értekezleten, fogadó órákon történik a brosúrák terjesztése, mintegy bevezetendő az iskolai szintű szülői értekezletet.

 

Szülői Tanács / Iskola székkel való együttműködés
Ezek a szervezetek egyfajta hidat képeznek az oktatási intézmények és a tanulók szülei között, ezért – akárcsak a diákönkormányzat esetében – a projekt megkezdésekor megkeressük az iskolaszéket, tájékoztatjuk őket a programról és igyekszünk elnyerni támogatásukat, figyelembe véve elvárásaikat, javaslataikat. Ez a program elem két szempontból is döntő: egyrészt ez az együttműködés alapköve annak, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az elsődleges megelőzést, másrészt meggyőződésünk, hogy az ilyen szervezetek tagjai többnyire potens személyek, akik példamutatásukkal húzóerőt képviselnek, ugyanakkor (nem utolsó sorban, lásd. fenntarthatóság) forrásteremtő lehetőséggel rendelkeznek.

 

A szülői értekezlet időtartama min. 2x45 perc. Az érdeklődésnek megfelelően, ha létszámuk meghaladja az elvállalható létszámot, akkor két csoportban, párhuzamosan történik.

 

A II. forduló elemei: /tanulók/ 5x45 perc

 

Különös hangsúlyt szeretnénk helyezni a közösségek belső életének pontosabb megismerésére, feltérképezésére és a közösségfejlesztésre, illetve a közösségi értékek megfogalmazására. Fontosnak tartjuk ezt azért, mert atomizálódott társadalmunkban nincsenek közösségek, ezért úgy gondoljuk, hogy egy iskolai közösség pozitív megtartó erő lehet minden odatartozó diák számára. Előző tapasztalataink mutatják, hogy nincsenek összeszokott közösségek, ezért nincs a közösségnek megtartó ereje, illetve a megfogalmazott értékeik rituáléik, nem közvetítik a társadalom által elfogadott értékrendet. Indokolja ezt, továbbá az is, hogy a másodlagos szocializáció színtere a kortárscsoport, akikkel a legtöbb idejét tölti, és ezáltal a kialakuló félben lévő személyiségre közvetlen hatást gyakorol.
További célunk a konfliktuskezelés hatékonyságának fejlesztése, stresszkezelés, döntés, felelősség, asszertivitás fejlesztése, megküzdési stratégia ( coping funkció) erősítése.

 

Diákképzés:(időtartam 45 perc/alkalom)

  1. alkalom: Filmvetítés Az INDIT Közalapítvány által 2003-ban készített drogprevenciós filmje, amelynek címe Drogveszélyben.
  2. alkalom: Problémakezelés közösségi szinten (szituációs játékok)
  3. alkalom: Készségfejlesztő és dramatikus elemek felhasználásával döntés, döntéshozatalra való felkészítés és ennek felelősségének felvállalása
  4. alkalom: Nemet mondás, stressz-kezelés
  5. alkalom: Összefoglalás, visszajelzés (feed-back)

     

A II. forduló elemei: /tanárok/: (6x45 perc)

 

A második fordulóban, a tanári közösségekben is a közösségszervezésre helyezzük a hangsúlyt, hiszen az első fordulóban megkapták a témában megfelelő alapismereteket. Fontosnak tartjuk, hogy tudjanak kommunikálni egymással és az iskola vezetésével. Azok a pedagógusok pedig, akik a diákokkal való lelki, segítői munkából nagymértékben kiveszik a részüket, akár felvállalt funkcióként is (gyermek és ifjúságvédelmi felelős; drogügyi koordinátor) dolgoznak velük, támogatásunkat élvezték az eltelt időszakban is, ezt kívánjuk folytatni és erősíteni ebben a programban, melyben fontos az is, hogy megosszák a tapasztalataikat pedagógus kollégáikkal.
A közösség építésére azért helyezünk nagy hangsúlyt, mert úgy gondoljuk, hogy elsősorban a nevelési munkához team munkára van szükség, amelyben mindenkinek a véleménye és világlátása egyformán fontos. Másodlagos haszna továbbá az is, hogy ez értékmutató lehet a diákközösségek számára is. Megtapasztaltuk az első fordulóban az erre vonatkozó igényt, hogy egységben hatékonyabban tudnának dolgozni, és szükségük van egymás támogatására és mindehhez egy külső szakember gárda segítségére is szükségük van.
Mindemellet azonban az első fordulóban arról is tájékozódtunk, hogy van-e egységes szemlélet a tanári karon belül a felmerülő problémák kezelésre, különös tekintettel a sérült, problémás gyerekekre. Tapasztalatink szerint hiányosságot szenvednek ebben a tekintetben, és szükségesnek tartanák ők is, hogy legyen egységes szemlélet, erre is nagy hangsúly fektetődik a programban, hiszen a biztonságos döntéshozatalban megtámogatná őket.
A kommunikációfejlesztésben aláhúzott szerepe van a diákokkal való kommunikáció fejlesztésének, verbális és non-verbális szinten.
Feldolgozzuk továbbá az eltelt időszakban a kialakított egészség- és drogstratégia tapasztalatait és nehézségeit.
Igény merült fel továbbá a konkrét esetek feldolgozására is, amelyre lehetőséget kapnak a tanárok ebben a programban, eset megbeszélő szinten is.

 

Tanárképzés:(időtartama 45 perc/alkalom)

  1. A drogstratégia tapasztalatai, gyakorlati élmények és nehézségek (hogy sikerült megvalósítani a két évvel ezelőtt elkészített stratégiát; milyen nehézségekkel küzd a drogkoordinátor munkája során)
  2. Formális és informális csatornák feltérképezése (tanári karon belüli légkör, saját belső erőforrások feltérképezése) Közös és egységes gondolkodás kialakítása különös tekintettel a problémás gyerekekre (mit gondolnak a problémás gyerekekről, milyen stratégiával dolgoznak velük, álláspontok közelítése)
  3. Kommunikációfejlesztés, konfliktuskezelés (egymással és a diákokkal)
  4. Kapcsolati rendszerek fejlesztése és mobilizálása. Közösségi értékek megfogalmazása az egységes szemlélet jegyében, a team-munka kialakításának érdekében
  5. A 2003. március 1. óta hatályos törvénymódosítás ismertetése. Esetmegbeszélés általunk hozott esetekből (esetismertetés, elemzés, értelmezés)
  6. A tantestület által felvetett konkrét problémás esetek megbeszélése, elemzése, értelmezése. Összefoglalás, a további kapcsolat megalapozása, visszajelzések. Személyes kapcsolatalakítás az esetlegesen új drogkoordinátorokkal.

II. forduló elemei: /szülők/: (időtartama 2x45 perc)

 

Amely során a kamaszkor kérdéseivel, a szülő-gyerek együttműködésével foglalkozunk. A kompromisszumkötés lehetséges eszköztárával és a kommunikáció lehetőségeivel ismertetjük meg a szülőket.

 

III. forduló elemei: /tanulók/: (időtartama 5x45 perc)

 

A közösségi értékek erősítésén túl foglalkozni szeretnénk olyan ezt a korosztályt érintő, aktuális témákkal, tapasztalt problémákkal, úm. öngyilkosság, a serdülőkor bizonytalanságai és létkérdései, párkapcsolat, szerelem. A gyermeki jogok és kötelezettségek, amelyekkel tapasztalataink szerint nincsenek tisztában. Fontos téma az érzelmi elhanyagolás, fizikai, lelki és szexuális bántalmazás felismerése és lehetséges megoldásai pontosan azért, mert gyakran láttunk erre konkrét példát a diákok körében. Tapasztalataink szerint a diákok döntő többségének nincsenek ismereteik azzal kapcsolatban, hogy arra, ami velük megtörténik a saját családjukban, létezik-e segítség, és hogy találnak ebben segítői partnerekre (a későbbiekben részletesen tárgyalandó bántalmazás, ill. elhanyagolás, mint szülői/gondviselői veszélyeztető magatartás).
Ezeket értjük alatta:

  • A gyermekbántalmazás:Fizikai bántalmazás
  • Szexuális visszaélés, abúzus
  • Elhanyagolás
  • Érzelmi bántalmazás

Diákképzés:(időtartam 45 perc/alkalom)

  1. alkalom: Témafelvezetés: videospotok a gyermekbántalmazásról
  2. alkalom: Családi konfliktusok megoldási lehetőségei
  3. alkalom: Veszélyeztető helyzetek tudatosítása, gyermeki jogok, ill. azok megsértésekor segítségkérés fórumai, lehetőségei
  4. alkalom: Kommunikációfejlesztés (horizontális, vertikális), konfliktuskezelés
  5. alkalom: Összefoglalás, visszajelzés (feed-back)

III. forduló elemei: /tanárok/: (6x45 perc)

 

Feldolgozzuk továbbá az eltelt időszakban a kialakított egészség- és drogstratégia tapasztalatait és nehézségeit, ill. a felmerült problémás helyzetek megoldási módozatait.
További szükséglet merült fel a konkrét esetek feldolgozására is, amelyre lehetőséget kapnak a tanárok ebben a programban, eset megbeszélő szinten is. A diákképzés, “gyermekbántalmazás-gyermeki jogok moduljával párhuzamosan” a pedagógus képzés is hangsúlyos szerepet szánunk a gyermekbántalmazás felismerésére, és kezelési lehetőségeire.

 

Tanárképzés: (időtartama 45 perc/alkalom)

  1. A drogstratégia tapasztalatai, gyakorlati élmények és nehézségek (hogy sikerült megvalósítani az elmúlt évben elkészített stratégiát; milyen nehézségekkel küzd a drogkoordinátor munkája során)
  2. A kommunikáció nehézségei és lehetséges megoldásai
  3. Családi devianciák: gyermekbántalmazás, családi erőszak felismerhetősége, és megoldási módozatai
  4. Esetmegbeszélés általunk hozott témában
  5. A tantestület által felvetett konkrét problémás esetek megbeszélése, elemzése, értelmezése.
  6. Összefoglalás, a további kapcsolat megalapozása, visszajelzések.

III. forduló elemei: /szülők/ (2x45 perc)

 

Fontosnak tartjuk a saját erőforrásaik megismerését, és hangsúlyozását, problémás helyzetekben való alkalmazását. A szülői együttműködés, mint a család stabil működésének alapját szolgáló készségek fejlesztésének kialakítása.

 

IV. forduló elemei: /tanulók/ (5x45 perc)

 

A már fent említett negyedévesek körében végzett munka tapasztalataiból kiindulva úgy gondoljuk, hogy prevenciós negyedik, azaz záró fordulójának alaptémája a fiatal felnőttkorba való átmenet krízisei, megoldandó életfeladatai. Továbbá folytatjuk a korábban, programunk hangsúlyozott tevékenységét, azaz a problémát jelző diákok „kézből kézbe” való terápiába irányítását a folyosói munka keretében.
A felnőttképzésnek két szegmense volt az eddigi programban: a szülők és a pedagógusok. A pedagógus programrészben a több éves tapasztalatunk szerint amennyiben egy tantestületben egyfajta drogkoordinátori team jött létre, akiknek átadtunk egy szükséges és elégséges alaptudást, az iskolai drogstratégia kidolgozásához és „működtetéséhez”, akkor nincs szükséglet további képzések tartására, sokkal inkább konzultációs lehetőségre van igényük az így létrejött szakmai csoportoknak. Itt szeretnénk kiemelni, hogy meglátásunk szerint az iskolai szociális munkás, mint professzionális segítő egyik szükséges alappillére a jól működő drogkoordinátori teameknek. Szükséges továbbá az, hogy elnyerjük az iskola vezetését is ezen team működésének segítésére, és optimális esetben együtt jár az iskola teljes közösségének támogatásával.
Az iskolai szintű szülői értekezletek kapcsán elmondható, hogy minden előzetes és alapos propaganda ellenére nagyon kevés érdeklődést tapasztaltunk a szülők részéről, ellenben az is elmondható, hogy akik részt vettek, azok nagy aktivitást tanúsítottak. A kis érdeklődés ellenére fontosnak tarjuk a szülőkkel való személye kapcsolattartást, ennek érdekében a negyedik fordulóban is tervezünk szülői értekezletet.

 

Diákképzés: (5x45 perc)

  1. Bevezető: az elmúlt év tapasztalatai, aktualitások
  2. Téma felvezetés: változás, fejlődés, életszakaszok (Erikson); átmeneti krízisek, problémák, megoldási lehetőségek
  3. A „Holt költők társasága” című film megtekintése
  4. A felnőtté válás nehézségei: szorongások, félelmek (család, kortárscsoport, új közösség, szerelem); tekintélyszemélyekkel való kapcsolat kialakításának nehézségei, és lehetséges megoldásai
  5. Útravaló: összegzés, jövőkép

IV. forduló elemei: /Tanárok/ (2x45 perc)

 

A korábbi évek képzésein részt vett drogkoordinátori team számára konzultáció biztosítása eset megbeszélő jelleggel.

 

IV. forduló elemei: /szülőképzés/: (2x45 perc)

  1. Családon belüli együttműködés, kommunikáció; a szülők támogatása, a leválás megsegítése
  2. A felnövekvő gyerek autonómiájának elfogadása, támogatása

A felismerés és a segítségnyújtás lehetőségei; a segítői hálózat bemutatása; visszajelzés
Módszerek:

  • Szituációs játékok alkalmazása, készségfejlesztő dramatikus elemek felhasználásával
  • Konfliktuskezelő módszerek alkalmazása (facilitáció, mediáció)
  • Életvezetési ismeretek és készségek program keretében megtanult módszerek alkalmazása
  • Interaktív, spontán technikákra épülő, dinamikus csoportok, kettős csoportvezetéssel
  • Konstruktív fegyelmezés
  • Mediáció, facilitáció
  • Konzultációs technikák
  • Készségfejlesztő és dramatikus elemek
  • Feszültség- és ellenálláscsökkentő eszközök (paradox manőver, “igen”-manőver, lényeghez kötés, anticipátoros tervezés, “újracimkézés”)
  • Feed-back, ventilláltatás, tükrözés
  • Életvezetési ismeretek és készségek program pedagógiai módszerei
  • Ártalomcsökkentés módszerei

Szándékunk szerint a résztvevők elméleti tudása gyarapodik, a készségfejlesztésről, a csoportlélektan bizonyos kérdéseiről, a megelőzésben alkalmazott megközelítési módokról, és az alternatív értékelési módszerekről. A pedagógusok érdeklődése felkeltése nyomán a nevelők motiváltakká válnak a program bevezetésében, hogy felvértezhessék saját diákjaikat is a nélkülözhetetlen életvezetési ismeretekkel és kézségekkel. A programban résztvevők tudása, ismerete gyarapodik, különösen a felismerés és a segítségnyújtás témájában.

 

Céltudatos egészségmagatartás kialakulása a diákok, a pedagógusok, és a szülők minél nagyobb csoportjában. Értelmes szabadidős programok szervezésének fontosságának kiemelése. A szerek fogyasztása helyett az alternatívák felkínálása. Tartós együttműködés az egészségfejlesztésben érdekelt területek szakembereivel.
A tanulók képessé válnak saját értékeik felismerésére, ill. kortárscsoportjaik együttműködésével közösségi élményekre is szert tehetnek, amelyekben pozitív értékek fogalmazódnak meg. A létrejött kortárshatás mentén a felnőtté válás rituális nehézségei, úm. a beavatási rítusok kibővülhetnek, a választott módozatok normalizálódhatnak. A kortárs csoportban jelentkező negatív szocializációs hatások csökkentése, devianciák felé való sodródás megakadályozása, redukálása. Az osztályközösségek megerősödése és az egymásnak való kölcsönös segítségnyújtás fejlődése. Jobb kommunikáció a tanári karral, osztályfőnökökkel, az iskola vezetésével, és a saját szüleikkel. Hatékonyabb diákképviseletek működhetnek.
Tudásuk, ismeretük bővül a jogaikról és a kötelezettségeikről. A jövőjük pozitív alakulása, strukturáltabb, reálisabb életcélok kitűzése. A jövővel kapcsolatos szorongások, feszültségek csökkenése.
Továbbra is fontosnak tarjuk a problémás gyerekek kiszűrését és közvetlen módon való terápiába való irányítását.

 

A pedagógusok kommunikációja javulását várjuk egymással és a diákjaikkal, ill. a szülők irányába. Ismeretekre tehetnek szert a gyermekbántalmazásról, annak felismerhetőségéről, és arról, hogy milyen lehetséges eszközöket alkalmazhatnak a megoldás érdekében. Az esetmegbeszélések kapcsán élményt szerezhetnek a közös véleményen alapuló döntéshozatalról, az eltérő vélemények és gondolatok összehangolásának lehetőségeiről, valamint az eltérő érdeklődésű, világlátású professziók alkalmazásának lehetőségeiről. Az esetmegbeszélő megerősíti őket a munkájuk jó elvégzésében. Félelmeik, szorongásaik csökkennek.
A szülők és a gyerekeik együttműködése javul a kölcsönös megértés fókuszában. Enyhül a szülők szorongása a gyerekük elengedésével kapcsolatban. Attitűdjük formálódik az elfogadás, és a segítségnyújtási szándék irányába. Saját felelősségükre is felhívjuk a figyelmüket. Megpróbáljuk az e témával kapcsolatos negatív médiahatás eredményeként működő elítélő hozzáállás megváltoztatását, ill. a szégyenérzet csökkentését, amely sok esetben azt jelenti, hogy nem mernek segítséget kérni.

Programunkról rendszeres tájékoztatást kap a helyi KEF, a DREKEF, mint regionális fórum. A pécsi Drogambulancia által felállított team garantálja a program megvalósításán túl a folyamatos, már eddig is jól működő kapcsolattartást az együttműködő intézményekkel.

 

Munkatársak:

  1. Dombrádi Zita szociálpolitikus, addiktológiai konzultáns
  2. Tálos Tamás szociális munkás, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
  3. Tóth Péter szociálpolitikus
  4. Galkó Blanka, mentálhigiénikus
  5. Fröhlich Marcell, szociális munkás, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, szakmai vezető
  6. Máté Zsolt, szociális munkás, INDIT Közalapítvány "Tér" Kzösségi Szolgálat, szakmai vezető
  7. Németh Erika, mentálhigiénikus, Baranya Megyei Pártfogó Felügyelői Szolgálat
  8. Fehér Katinka, szociális munkás, INDIT Közalapítvány "Tér " Közösségi Szolgálat
  9. Kormos Balázs, szociális munkás
  10. Tóth Judit, szociális munkás, "Tér" Közösségi Szolgálat
  11. Gáspár Emese szociális munkás, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
  12. Dér Hajnal mentálhigiénikus
  13. Vlasicsné Bocz Krisztina szociális munkás
  14. Kiss Tamás szociális munkás
  15. Kollár Anna pszichológus