A fű

Népszerűségünk megteremtése érdekében mivel foglalkozhatnánk elsőként, mint a drogos popkultúra legnépszerűbb ikonjával, a slágerlista első helyezettjével, a fűvel. Terítéken a világ legnépszerűbb tiltott kábítószere.

Népszerűségünk megteremtése érdekében mivel foglalkozhatnánk elsőként, mint a drogos popkultúra legnépszerűbb ikonjával, a slágerlista első helyezettjével, a fűvel. Terítéken a világ legnépszerűbb tiltott kábítószere.

Csúcs
Csúcs

Gyakran kérdezik, mi a kábítószer? Nos,kábítószer minden olyan anyag, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja a hangulatot, az érzékelés minőségét vagy az agy működését (WHO). Egy megjegyzés: ezt a definíciót a legtöbb fiatal és felnőtt által alkalomszerűen vagy rendszeresen fogyasztott legitim kábítószer az alkohol is tökéletesen kimeríti.

Az ember a természettől kapta mindazt, amire élete során szüksége van: szállást, táplálékot, ruházatot, tüzet-vizet, növényeket-orvosságot. A kender növény az egyik legősibb kulturális javaink közé tartozik, felhasználásának és alkalmazásának számtalan módja létezik (ld. Jack Herrer: Hogyan mentheti meg a Marihuána a világot c. könyvét). Pl.: Hatásos gyógyszerként a következő tünetek enyhítésére: fájdalomcsillapításra, epilepszia, asztma, reuma, magas vérnyomás, izomgörcsök… Azonban bennünket most kizárólag, mint módosult tudatállapotot előidéző növény érdekel. A kendert a régi korok kultúrái hívták “a révület nektárá”-nak, “mennyekbe repítő”-nek, “örömadó”-nak, “az eksztázis szent füvé”-nek.

Mi is a fű? Ha a tisztelt olvasó nem tudná: a kanabisz napjainkban nem csak Magyarországon, hanem a földön is a legszélesebb körben használt, tiltott kábítószer. A XX. századra szűkítve a használatot a 20-as évek (USA alkoholtilalmának) idejére esik robbanásszerű elterjedése. Ez nálunk a 90-es évekre tehető, mivel a vasfüggöny megvédte az épülő szocializmust a rothadó kapitalizmus ilyen jellegű fertőjétől is.
A kannabiszt hívjuk: fűnek, spanglinak, füstnek, zöldnek, Joe-nak stb. (ahány ház annyi szlengje létezik). A kender növényből nyert gyantából készül a hasis, mely szintén kannabisz származék, de a fűvel ellentétben, amely zöld szárított növény, a hasis általában barna puhább vagy egészen kemény állagú matéria. Marihuánának nevezzük a dohány és a kannabisz keverékét, amelyet cigarettába sodorva (joint) fogyasztanak a leggyakrabban, de szokás pipából, vízipipából, az un. bongó-ból, vagy valamilyen ételbe, süteménybe (space cake) való fogyasztása is. A kannabisz (cannabis-sativa) erőssége, hatása a növény THC tartalmától függ, rendszeresen füvezők, a “szakértők” ránézésre, és/vagy szagra, tapintásra meg tudják mondani egy növényről, hogy az körülbelül milyen erős lehet.

Fogyasztása jellegzetes pszichológiai és viselkedésbeli változásokkal jár, melyek a használat elején a leggyakrabban kellemes érzésekkel, élményekkel párosulnak – természetesen -, mivel egyébként minek használnák. Ilyenek az eufória (jókedv, vidámság, mindenkit szeretünk, nincs semmi gáz érzése) és az ellazultság érzete, a megváltozott idő (általában meglassult idő, a percek óráknak tűnnek), tér és audionális hatások (jobban bejön a zene), azaz megváltozhat az érzékelésünk a világról. Leggyakrabban társaságban használják, ahol jellemző a jókedv, a nevetés, a nyitottság a többiek iránt. Kívülről a legjellemzőbb tünete a szem kötőhártyájának gyulladása, amely nem más, mint a szem fehérjében lévő apró hajszálerek véreressége. Ez a tünet nagyon hasonlatos, pl.: a keveset aludt, fáradt ember vagy a huzatot kapott ember szeméhez. Azonban az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az aktuális lelki állapottól, az elfogyasztott fű mennyiségétől és annak koncentrációjától (THC tartalom) függően, okozhat kevésbe kellemes hatásokat úgy, mint memória zavarokat, elsősorban ún. rövidtávú memória zavar (pl.: Mondat közepén elfelejti, hogy mit is akart mondani…), változó hangulat (egyik percben fent, a másikban lent), pánikreakciót (a droghatásától való félelem, pl.: egyre növekvo gombóc van a torkomban), paranoia (úgy érzem, hogy mindenki engem néz és látják rajtam, hogy mi újság). Egy túlszívott ember a fenti kellemetlen tünetek mellett talán leginkább egy részeg emberhez hasonlít.

...csak őszintén
…csak ő-szintén…

A fűnek nincs halálos mennyisége, a testi függőség kialakulása nem bizonyított (valószínű azért, mert nincs), viszont a lelki függőség kialakulása és ennek veszélye egyénenként változó, és létezik a tolerancia (ugyanazért a hatásért egyre nagyobb mennyiséget kell használnunk) jelensége. Mindennapi munkánk során gyakran találkozunk a már unalomig ismert érvekkel, amelyek a fű mellett teszik le a voksot, pl.: kevésbé káros, mint az alkohol; nem vagyok tőle másnapos; kreatívabb vagyok beszívva; természetes cucc, Hollandiában is lehet stb.
Figyelmeztető jel lehet, amikor valaki már azt vallja, hogy gyakorlatilag a felkelés és a lefekvés is sokkal jobban bejön befüvezve, és akkor már evidens, hogy az, ami a kettő között történik, pl.: az evés, a tv-zés, a playstationözés, a beszélgetés, az olvasás, a szeretkezés… az mind jobban bejön spanglival, mint anélkül. A füvezés válhat életstílussá, életformájává, ha spanglizással “idáig” jutunk, már kevésbé okoz jó érzéseket, már inkább csak a hiányérzet, a vágyakozás megszüntetéséről, a megszokásról szól, és ami marad az gyakran nem más, mint hogy kicsúszik a kezünkbol az idő beosztása, egyre érdektelenebbek leszünk a világ és az önmaguk dolgai iránt, és csak a punnyadás marad, meg a Duna Tv akváriumának nézegetése órákon át. Amikor a korábban fontosnak érzett dolgok (család, kapcsolatok, tanulás vagy munka), a korábban kitüntetett szereppel bíró elfoglaltságok (sport, hobbi) elvesztik jelentoségüket. Vagy, ha korábban számunkra nem erkölcsileg elfogadható dolgokat teszünk (pl.: eladjuk először saját, majd később szüleink értéktárgyait, hogy füvet vásárolhassunk belőle; vagy a cimborákkal megvásárolt közös cuccból “lehúzzunk” magunknak – saját használatra, az ő tudtuk nélkül…)

Tudjuk, hogy a füvesek táborában nem szívja tönkre magát mindenki, és a többségnek nem borul fel a fűtől az élete, de vannak jó páran (ismerjük néhányukat), akiknek ez a – sokak szemében kedves és ártatlannak tűnő – zöld növény komoly lelki függőséget és sok nehézséget okoz vagy okozhat.

Terápiás tapasztalataink alapján elmondható, hogy a rendszeres marihuána használat okozhat hypertóniát (magas vérnyomást), szívritmus zavarokat, indukált paranoiát és -pszichózist, valamint krónikus inaktivitást.

Zárásként ne felejtsük el, hogy a marihuána előállítása, tartása továbbra is bűncselekmény, ilyen esetben, ha ez hivatalos személy tudomására jut, akkor számíthatunk házkutatásra, vizelettesztre, kihallgatásokra és a nyomozati szervek további vendégszeretetére.

Dr. Szemelyácz János – pszichiáter addiktológus
Kovács Ignác – szociális munkás