My status

A szenvedélybetegség kialakulásának rizikófaktorai

A szenvedélybetegség kialakulásának rizikófaktorai

A SZENVEDÉLYBETEGSÉG KIALAKULÁSA
BIOLÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI, SZOCIÁLIS RIZIKÓFAKTOROK
BIOLÓGIAI RIZIKÓFAKTOROK
„ Az addikció multikauzális eredetű, melynek bio-pszicho-szociális okai, hatótényezői mellett erős kulturális hatások is érvényesülnek. A pszichoaktív-anyag használatot egyetlen okra, vagy okcsoportra nem lehet visszavezetni, csak az egyes tényezők erősebb vagy gyengébb hatásáról beszélhetünk.” /Rácz. 2001./

Biológia markerek:
dopaminreceptorok öröklődése
Neurofiziológiai jellemzők:
különféle ingerekre kiváltott potenciálok egyes hullám komponenseinek amplitúdója és látenciája bizonyos örökletes jegyeket mutat
ugyanez történik a neurotranszmitterek és prekurzoraik szintjén is
/Rácz 2001./

„ Az ismert családi halmozódás azonban önmagában nem jelent genetikai hatást, itt a szociokulturális átöröklés, az alkoholista szülők modelling hatása, a családokban a megnövekedett pszichoszociális stresszor- mind jelentős együtthatói a betegség kialakulásának.” /Szerk.: Füredi J. 1998./
Szociális rizikófaktorok
I. Negatív szociális változók:
munka szerveződése- mindkét szülő dolgozik
kisebb családok: családszerep elosztások eltűnőben; a gyerek már nem erőforrás, hanem akadály (munka, pihenés stb.)
nagy társadalmi anomáliák (egzisztenciális)
túl sok munka ----- munkanélküliség
általános erkölcs, érték, és normaválság társadalmi és családi szinteken (példaképek, idolok eltűnése)
rossz anyagi, társadalmi helyzet---fokozott hajlam a devianciára

az autoriter rezsimek okozta károk miatt, azok megszűnésével az egészséges autoritás elfogadásának problematikája lépett elő---ez gátolja a szerepminták követhetőségét, az ismeretek megszerzését, a vertikális rendszerek elfogadását (információforrás egymástól, nem az idősebb nemzedéktől)---a gyerekek elvesztik a nemzedéki koontinuitást az ismeretszerzésben
olyan helyzetekben való helytállás, döntéshozás követelménye, amelyre nem elég érett
az erőfeszítésre sarkallás hiánya: a családok úgy gondolják, hogy az akadályok támasztása, és az ebből fakadó frusztráció rossz gyerek számára---a kielégülésküszöb-érték módosul---a kamaszok úgy érzik, hogy csak az extra akadályok élvezetesek---az „extrém kultúrája”:
szélsőséges tapasztalatok szerzésének vágya
a normál életben nincs semmi vonzó

alacsony szocializálódási képesség, iskolában elszenvedett sérelmek: az ilyen gyerekek megpróbálnak agresszívabb társaikkal azonosulni

II. Kortárscsoport:
Serdülőkorral megnő a kortárscsoportok szocializáló jelentősége a családdal szemben. A családra, mint háttérországra lesz szüksége a serdülőnek. Ebben a korban hajlamosak kritikátlanul elfogadni a kortársak normáit, alkalmazkodnak hozzájuk. Ebben az életszakaszban a benső, a psziché, a test erőszakosan kutató tekintettel néz új érzések, új benyomások, horizontok felé, amely a keresésben, kísérletezésben nyilvánul meg. Érzelmeikről nem vagy kevesebbet beszélnek a szüleiknek, zárkózottságot mutatnak, míg a kortársaik felé túlzott nyitottság tapasztalható.

A kortárscsoport kritikája:
hasonló életkor, hasonló élethelyzet: a problémamegoldás legfőbb színtere a barátok, akik ugyanazzal a gondokkal küzdve, ugyanazokkal az élettapasztalatokkal bírva nem biztosan tudnak egymásnak adekvát válaszokat adni
az idősebb csoportvezető hiánya: kialakulhat téves ítélet, és normarendszer (rossz tanulás sikk, olvasni ciki stb.)
a beavatási rítusok hiánya, saját beavatási rítusok működtetése (első közös dohányzás, részegség, illegális szerfogyasztás, veszélyes helyzetek kipróbálása, illegális tevékenységek)

Összefoglalás:
Ha jól érezzük magunkat abban a világban, amelyben élünk, ha kis közösségeink, családunk körében elfogadásra találunk, akkor nincs bennünk elvágyódás, hiányérzet vagy menekülési törekvés.

Egy szubkultúrához való tartozás mögött sokszor túlmisztifikáló gondolkodás van. Nem elhanyagolható ezért a beavatás, és egyéb rítusok, amelyekkel tagjává válik az egyén a csoportnak.

A kortárscsoport melletti döntés és maga a választás alapjait a családi minta teremti meg, nem „keveredik rossz társaságba” a fiatal.

Fontos lenne a pozitív kortársminta---kortárs segítés.

A pszichológiai rizikófaktorok
I. A család:
A devianciák, közöttük a szenvedélybetegség kialakulása és működése egyénenként változó. Mindegyik összetett szocializációs zavarokra vezethető vissza. Kialakulásában az egyén egész múltja, fejlődéstörténete szerepet játszik, nem egyszeri, ártalmas hatás váltja ki, hanem az egyéni előzmények teszik fogékonnyá a személyiséget a devianciára.
A család szerepe:
kötődés (attachment): a családtagokhoz és az általuk képviselt normákhoz való ragaszkodás
elköteleződés (commitment): a konvencionális cselekedetek, életvezetés iránti elköteleződés
részvétel (involvement): a konvencionális cselekedetekben való aktivitást pl. iskolábajárás
hit (belief): a társadalom által elfogadott és képviselt szabályokba, normákba, konvencionális érékekbe vetett hit
Ez tartja vissza az egyént a deviáns cselekedetektől.

1. Korai kötődési zavarok:
anya-csecsemő kapcsolat---”elég jó anya” ---ősbizalom kialakulása
2. Szülői kapcsolat:
kettős vezetésű család:
apa instrumentális vezető
anya expresszív-emotív vezető
3. A család, mint támogató rendszer:
feltétel nélküli szeretet elve
keretek között nevel
segít a problémák megoldásában
nincsenek titkok
a fejlődés szintjein rugalmasan változik
indulatok megfelelő kezelése
a gyereket elfogadja önálló, autonóm individuumként kezeli
személyes módon érdeklődik iránta
az ő nyelvét beszéli
nyílt elvárásokkal van iránta: jutalmazás---büntetés

4. Jól funkcionáló család:
a szülők kiegyensúlyozott, összehangolt és egyetértő nevelési módja
a gyermek iránti szeretet és bizalom
biztonságot nyújtó követelményeket, erőt, oltalmat képviselő szülői magatartás
nevelésmód rugalmassága, nyitottsága, a nevelői rálátásoknak a gyerek személyiségéhez igazodó plaszticitása
a világra vonatkozó információk összegyűjtője
visszajelentő-útmutató rendszer
a világról kialakuló kép, az életfilozófia forrása
eligazít és közbenjár a problémák megoldásában
gyakorlati és konkrét segítség forrása
a pihenés, regenerálódás színtere
referencia- és kontrollcsoportként hat
az identitás forrása
fokozza az érzelmi teherbírást

5. Diszfunkcionális család:
merev rendszer: 1. nem enged „kijárást” a tagoknak
2. az alrendszerek között nincs átjárhatóság
A gyereket vonzhatja és taszíthatja is: azonosulás, ellenazonosulás
határok nélküli család: 1. laza kötődés
2. szereptisztázatlanság
3. „átfolyások” az alrendszerek között
A gyerek nem lát követendő példát, ezért kortársai között keresi.

6. Drog és a család:
confused family (drog, elmebetegség, kóros kommunikációs sémák)
nem elég jó szülők
anyai gondoskodás hiánya
túlzott féltés, overprotektivitás
szimbiotikus kapcsolat, túlzott kötés, ragaszkodás: a leválás megnehezítése (általában azonos nemű szülővel)
egyik szülő elvesztése, hiánya, elérhetetlensége /egyes kutatások szerint a családi kapcsolati jellemzők (kötődés, tevékenységekben való részvétel) jelentősebb mértékben járulnak hozzá a drogfogyasztás kialakulásához, mint a szerkezeti jellemzők (válás, apa, anya halála, nevelőszülő)/
ellentétes nemű szülő részéről elhanyagoló, hideg távolságtartó, szadisztikus, versengő kapcsolat

sok esetben a drogozása a családi egyensúly fenntartásához szükséges, mely feloldja a drogozás előtti dezorganizációt---a drogfogyasztó, mint bűnbak elvonja a figyelmet a kapcsolati zavarról
kezeletlen pszichiátriai vagy pszichoszomatikus betegségek
szenvedélybetegség jelenléte
bántalmazás, abúzus
öngyilkosság
stresszkezelési, copingformák elégtelensége
szélsőséges anyagi helyzet
hiányos érzelmi kommunikáció

7. Delegáció:
nem alkoholista család gyerekei is lehetnek alkoholisták: az az elvárás, hogy a gyerek valami nagy teljesítményt hajtson végre---az érzelmi jutalmazás mindig viselkedési teljesítményhez kötött---a család küldetést ad: a gyerek csak akkor becsülheti önmagát, ha a családi küldetést teljesíti
pl. férfi viselkedési sztereotípiák: keménység, lemondás

8. A drogfogyasztók családjának jellemzői:
nagyon zárt, befelé forduló---nyomasztó légkör
érzelmek kifejezésének gátoltsága
a család működésében jelen van a halál, nem feltétlenül verbális szinten
nem mutatnak a külvilág felé semmit a gondjaikból
a családtagok autonómiája nagyon csekély
merev, egyértelmű szereposztás
fordított hierarchia: szülő gyerekszerepben
parentifikált gyerek
a szülő életútja traumatizált, feldolgozásában gátolt---tünetet hoz létre: pl. depresszió---nem tudja a gyerekét elengedni
családi életciklus során elszenvedett traumák: halál, munkanélküliség, hajléktalanság, bevándorló család
családi identitászavar: származás (etnikum) tagadása

9. A drogfogyasztók családjának szerkezeti jellemzői:
család hiánya
egyszülős család: nem tud az egyedül maradt szülő megküzdeni a másik szülő hiányával
újraházasodott család: az új szülő nem elfogadása
nagy család: elmosódott családok
10. A drogfogyasztók szüleinek nevelési attitűdje:
érzelmi elutasítás
engedékenység
szülői következetlenség
a szülők között összhang hiánya
éretlenség: a szülő szerep nem felvállalása
a szülői elvárások nem a gyerek személyiségéhez igazított volta

11. A drogfogyasztók családjának légköre:
örömtelen
zárt
befelé forduló
nincs spontán és őszinte kommunikáció
csekély autonómia
titkok, mítoszok
halál, tabu
12. A drogfogyasztók családi dinamikája:
diszfunkcionális működés
a gyermek érzelmi szükségletét nem elégíti ki
késlelteti a gyerek leválását
szeparáció-individuáció: ál leválás
koalíciók léte

Drogfüggőség és család
Amfetaminfüggők családi háttere:
laza, határok nélküli család
családi szerepek tisztázatlanok, sokszor megfordul a hierarchia
nincsenek szabályok
nincs kötődés
jó anyagi körülmények, ez pótolja a szeretet kifejezését
Ópiátfüggők családi háttere:
erősen kötő család, aki nem támogatja felnövést, a kialakuló identitást, autonómiát
overprotektív szülői magatartás
szimbiotikus kapcsolat az ellentétes nemű szülővel (főleg anya-fiúgyerek)

A szenvedélybeteg személyisége Pszichodinamikai jellemzők
1. Az alkoholbeteg személyisége, zavarai:
alacsony frusztrációtűrő képesség: csökkent tűrőképesség, türelmetlenség ha megállítják az általa eltervezett tevékenység végrehajtásában
várakozási képtelenség---orális függőség: a környezethez fűződő kapcsolatát pusztán tápláló szempontok szabályozzák
nem képes a szeretet adására és elfogadására
az öröm élvezetének képessége sérült
nincs identitás, azonosság tudata---a belső üresség rossz érzése, melynek ojka, hogy a beépült apa-kép hiányos, így nagyobb teret kap az anya-kép---gyámoltalanság
Az alkohol az identitás hiányát és a gyámoltalanságot ideiglenesen megszünteti, utána sokkal súlyosabb lesz.

multiplex traumatizáltság (főleg 0-3 év)
infantilis, éretlen személyiség
oralitás: ez a vágyak kielégítésének adekvát módja és területe---orális fixáció (ez áll a késleltető funkció nem működése mögött)
szexuális zavar
zavart apakapcsolat
zavart anyakapcsolat
feszültségek, frusztrációk nem tűrése a veszteségek miatt
negatív önértékelés
mániás-depressziós problémák, paranoiditás
öndestruktív tendenciák---önbüntetés
(Levendel-Mezei)

alkalmazkodás bekerítve van (rossz frusztráció tűrő képesség, rossz késleltetés---sokat vált, kilép helyzetekből
apa-anya kapcsolat zavarai:
anya nincs, elégtelen, túlkontrolláló
apa nincs, hiányos, távol van, agresszív
kielégítetlen szeretet és biztonságérzés: partnert bekebelezni, kontrollálni, féltékenység
kapcsolataiban ambivalens
üveg-ital-szeretet: biztonság, kielégítés
szexuális zavar
depresszív beállítódás, súlyos bűntudat: önbüntető, mazochista
önkontrollt gyengíti: gátlásosság---később kontrollvesztő ivássl együttjárő kontrollvesztő viselkedés (olyat tesz, amit egyébként soha)

bekebelezés érzése
Az alkohol hatására kínzó, belső ürességek eltűnnek, de a hatás elmúlásával felerősödik.
Kezdetben az alkohol segíti a kapcsolatteremtést, később gátolja.
(Solms)
A kényszeres droghasználat jellemzői
érzelmeken, indulatokon nem tud uralkodni, túl feszült
hamis énideál képzés (túlbecsülés, lealacsonyítás), nem éri el a reális én az ideális ént
csökknet szimbolizációs készség: az élményt nem tudja magasabbrendű élménnyé tarnszformálni---jellemző, hogy eltolja kulturális dimenzióba, pl. filmfőhős
archaikus tárgyfüggőség: úgy viszonyul a droghoz, mint személyhez
öndestrukció
regresszív örömszerzés
nárcisztikus krízis
impulzus kontroll hiány
integrálatlan énkép: szétesett
integrálatlan felettes-én: beépülő, szabályozó rendszer
uralkodás vágya
általános tekintélystruktúra hanyatlik

A kényszeres drogfogyasztó személyiségjegyei
sérült identitás: énbizonytalanság, énhatár gyenge, sodródás, céltalanság
érzelmi-indulati szabályozási zavarok: nem tudják érzelmeiket beazonosítani, kifejezni
szimbiotikus kötődés: álkapcsolatok, droghoz való erős kötődés
kapcsolati zavarok-korai kötődési zavar: elégtelen, túlzott
élménykeresés-droghasználat:
élménykereső: stimuláns, hallucinogén drogok
élménykerülő: depresszáns drogok
stresszkezelés-coping funkció:
problémaközpontú megküzdés: feladat orientált
érzelmi központú megküzdés: személyre irányul, ez a szerfogyasztók megküzdési stratégiája

gyönyörkeresés
fájdalom elkerülés---Cloninger: élménykeresés
jutalomfüggés
büntetés elkerülés
a veszélyeket nem tudja felmérni, görcsösen keresi az új, a nagy élményeket
magas impulzivitás, agresszivitás
az akarat funkciója sokban módosul a szerfogyasztás alatt: ami fantázia, azt azonnal végra akarja hajtani
nem mérlegel
rövidre zárva működik
függetlenségre való hajlam
alkalmazkodási képtelenség a meglévő szociális rendszerekhez, tradíciókhoz: nem tudja, mi a helyes, mi nem; nem tartja tiszteletben mások jogait

A kábítószer fogyasztás és személyiségzavar
1. Személyiségzavar:
lehet belőle drogfogyasztás
kialakulása gyermekkor, serdülőkor
öngyógyító, önmedikalizáló fogyasztás
borderline, és nárcisztikus személyiségzavar
2. Amon énfejlődési modellje:
korai személyiségfejlődési torzulások---szerfogyasztás kialakulása
énstruktúrában károsodás
nincs egészséges teherbíró képessége
mély, alapvető károsodás éri
személyisége fejlődik, de diszharmonikussá válik
nem alakul ki egészséges énhatár---”anya függeléke”
a drog tartja egyben a személyiséget

3. Khatzian öngyógyítás hipotézise:
a személyiségben meglévő hiányok pótlásáról, kompenzelásáról szól a szerfogyasztás
átmenetileg megkönnyíti a nehéz helyzeteket

A droghasználó végülis úgy kerüli el az aktuális stresszt, hogy egy súlyosabb állapotot alakít ki és egyre sérülékenyebb lesz a stresszel szemben.

Protektív tényezők
szoros, stabil, időtálló családi kapcsolat
a szülői kapcsolatának rendezettsége: egymással és a gyerekkel
iskolában, otthon elért jó eredmények miatti pozitív visszajelzések: önbizalom, szociális integrálódás
valamilyen csoporthoz, közösséghez való tartozás
szabadidő hasznos eltöltésének családban is fellelhető példája
megküzdési, stresszlevezetési technikák tanulása
hit, értékrendszer, útmutatás

szerző: Dombrádi Zita